Előző adásunkban elemzett ügyünk folytatásában a bírósági per ítéletét elemeztük. Milyen tényeket tartott fontosnak a bíróság az ítélet meghozalatakor?
Jogász – Centiző ítélet
A jogeset rövid leírása:
Emlékeztetőül: egy telken két lakóépület állt, erre a felek társasházat hoztak létre. A telek használatát megosztották. Új tulajdonosa lett a telek egyik társasházi lakásának, ami egy jogilag önálló (bár részben a másik házzal összeépített) épület.
Az új tulajdonos szigetelni akart. A tulajdonostársa hozzájárulását nem kérte ki, önkényesen kezdett hozzá a szigetelési munkákhoz, ahol olyan falrész szigetelését végezte el/ kívánta elvégezni, amely falrész a másik tulajdonostárs által kizárólagosan használt autóbejáró egyik fala volt. A később pernyertes tulajdonostárs a szigetelési munkák engedélyezésétől nem zárkózott el, de az autóbejáró fala részen ragaszkodott ahhoz, hogy a vakolat leverése után olyan szigetelőanyag visszahelyezésére kerüljön sor, amely nem vastagítja a falat.
Mivel a tulajdonostárs engedélyt nem kért, ezért nem kapott, viszont az adott területre behatolt és ott megkezdte a fal vakolatának leverési munkálatait. A fal részlegesen leverésre került és úgy is maradt. Utóbb a per megindult. Időközben még egy alkalommal beengedték építési munkálatokra a szomszédokat, akik a tető megbontási munkálatai címén a tető alatt 20 cm-es szigetelést helyeztek fel teljes hosszúságban – engedély nélkül.
Az ítélet és elemzése:
A bíróság kötelezi az alperest, hogy egyrészt az autóbejáró falleverésével +0,0 cm-es falsíkkal, az eredeti állapotot állítsa helyre, továbbá hogy a tetőbekötés címén felhelyezett 16 cm-es szigetelést is bontsa vissza, ami jogellenesen lett felhelyezve. Eltiltották a további olyan szigetelési munkáktól, amely megváltoztatja a falsíkot.
Az indokolásból kibontakozik, hogy milyen tényeket tartott fontosnak a bíróság az ítélet meghozatalakor:
a társasházi alapító dokumentumok; a közös tulajdonba tartozó ingatlanrészek használatának megosztásáról szóló dokumentumok; a gépjármű behajtó beszűkülése, a centiméterek; a használt autó típusa; a behajtás módja jelenleg (behajtott visszapillantó tükrökkel!); az érintett és vitatott falsík szigetelésére vonatkozó egyeztetések a felek között; a felperesek (érintett tulajdonostárs) által tett írásbeli nyilatkozatok, amelyekben nem járulnak hozzá a szigetelés azon módjához, amit alperesek kívánnak (ami további szűkítést eredményez); az önkényes falleverés; a falleverés alkalmával a tulajdonostárs tiltakozása, a további falleveréstől való eltiltás; rá egy évvel engedéllyel tetőbontási és helyreállítási munkálatokat kezdett az alperesi tulajdonostárs; ekkor szigetelni kezdett, és ezt látták a tulajdonostársak és eltiltották az engedély nélküli (jogellenes) szigetelési tevékenységtől; annak, hogy a tulajdonostárs a szigetelési munkát az eltiltás ellenére folytatta.
Vonatkozó törvénycikkelyek:
5:23. § [A dolog használatának általános magánjogi korlátja]
A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
5:29. § [A rosszhiszemű túlépítés]
(1) Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő
- a) az épületet bontsa le; vagy
5:74. § [A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra]
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.
5:78. § [Határozathozatal]
(1) A tulajdonostársak – ha eltérően nem rendelkeznek – szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
6:520. § [Jogellenesség]
Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt
- a) a károsult beleegyezésével okozta;
- b) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;
- c) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy
- d) jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.
6:523. § [A károsodás veszélye]
Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez képest
- a) tiltsa el a veszélyeztető magatartástól;
- b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére;
- c) kötelezze megfelelő biztosíték adására.
A Ptk. 5:5. § (1) bekezdése szerint a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).
Ugyanezen § (4) bekezdése alapján közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását.
Az (5) bekezdés akként rendelkezik, hogy a közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.
Ide kattintva visszanézhető a Jogász összes korábbi adása videotárunkból!
Miről szól a Jogász?
A Jogász kéthetente hétfőn jelentkezik új adással a FIX TV képernyőjén 21 óra 10 perctől! Tanácsadó műsor, melyben állandó szakértőnk, dr. Wertán Balázs hívja fel a figyelmet arra, hogy mire figyeljünk szerződéskötéskor, illetve válaszol a nézők konkrét kérdéseire is.
